Az ötvösök és ötvösműhelyek története
Manapság ötvösnek hívjuk azt az embert aki aranyat és más nemesfémeket megmunkálva egyedi ékszereket készít. Azonban ez nem mindig volt így. Az első ötvös műhelyek a XVII. században jelentek meg. Akkoriban az ötvösöknek nagy szerepük volt az érme gyártásban is, ugyanis a régen forgalomban lévő ezüst és arany érméket még az ötvösök verték. Emellett készítettek még aranyból és ezüstből étkészleteket és dísztárgyakat is. Persze abban az időszakban még minden egyedileg készült.
Arany
A legtöbb esetben az ötvösök arannyal dolgoznak. Más nemesfémekhez viszonyítva az arany hajlékony, puha és az egyetlen szilárd anyag aminek sárgás színe van. Emellett könnyen munkálható, formálható, könnyen olvasztható össze más színű aranyokkal mint fehérarannyal vagy rozéarannyal. Az arany nem oxidálódik és a végtelenségig megmarad eredeti formájában. A színtiszta aranyat 24 karátnak jelölik az ötvösök, azonban 24 karátos arannyal a legritkább esetben dolgoznak, pontosan a puhasága miatt. Az aranyat ezért általában ötvözik más, keményebb anyagokkal, így egy keményebb és könnyebben megmunkálható alapanyagot tudnak használni az egyedi ékszerek elkészítéséhez. Az ötvözés során keletkeznek a különböző, az arany alap színtől eltérő színű aranyok is.
Történelem
Régen az ötvösműhelyek egyben bankok is voltak. Mivel régen az arany volt a fizetőeszköz és az arany érméket az ötvösök készítették, így magától értetődő, hogy akkoriban az ötvösök a bankok helyett a pénzjegynyomdát is helyettesítették.
Az ötvösök által készített arany érmék tették lehetővé a cserekereskedelem leváltását és így fejlődött ki az a fajta kereskedelem ami egy fizetőeszköz körül forgott ami pedig nem volt más mint az arany és az ezüst. Manapság már az arannyal való fizetés a múlt. Az aranyat leváltották a bankjegyek és a különböző fémekből készült érmék melyeknek az értéke messze elmarad az általuk jelképezett értékektől.